Ha megunom aranyos életemet
Fölszántatom virágos kis kertemet
ll:Belévetem magamat egy rózsának
Kinek tetszem, szakajtson le magának :ll
Fehér rózsát akartam szakasztani
De sötétben nem bírtam rátalálni
ll:Három legény akar engem szeretni
El is akar a csárdába vezetni :ll
* * *
Letörött a kutam gémje
Hol itatok meg hát délre?
Pántlikát kötök a gémre
Mégis megitatok délre
Az karádi kertek alatt
Fölfutott a gyöngyiszalag
Gyöngyiszalag, lapulevél
Hamis a karádi legény
Az karádi kertek alatt
Meglepett engem a harmat
De nem ám a kertek alatt
Kisangyalom karja alatt
* * *
Szépen szól a Virág ökröm csöngője
Gyüjj el hozzám kisangyalom estére
Hozzál nékem fehérbort és vacsorát
Kedves rózsám, ritkán láthatjuk egymást
Haj, elküldtem barna babám szántani
Kezire jadtam a címeres hat ökröm
ll:Meg is mondtam én a barna babámnak,
Hogy szántsa föl Karád alatt a gyöpöt :ll
* * *
Este későn faluvégen jártam
Három csillagot az égön láttam
Mind a három csak azt jelentgeti
Hogy minékünk haza el kell menni
Mikor az én vendégségem lészen
Összehívom az én szép vendégem
ll: Összehívok hetvenhét szakácsot
Főzzenek be levesbe szakácsot :ll
* * *
Egy szem kökény, két szem kökény
Tátott szájú mesterlegény
Azért nem nőtt ki a bajszod,
Mert megetted a vakarcsot
Sírhat az az édesanya
Kinek fia csizmadia
Azt se tudja, mely órában
Esik a csirizes tálba
Mester úrnak nincs csizmája
Fázik szegénynek a lába
Majd elmegyünk a vásárba,
Veszünk csizmát a lábára
* * *
Mit ér annak a legénynek az élete
Kinek mindig nadrágzsebbe’ a keze
ll:Nem meri a lányokat megölelni
Mer azt hiszi, hogy a fene megeszi :ll
Fekete bársony ragyog a szoknyámon
Barna legény hiába jársz utánam
ll: A hajadat hiába fésülöd föl
Már énnékem barna legény úgysem köll :ll
* * *
Ez a lábam, ez, ez, ez
Jobban járja, mint emez
Te meg lábam, jól vigyázz,
Mer a másik meggyaláz
Piros alma csutája
Sebes a rózsám szája
ll: Meg köll annak gyógyulni
Ha meg akar csókolni :ll